23.fejezet

Sziasztok!
Megérkeztem a várva várt folytatással :) Hatalmas kő esett le a szívemről, amikor tegnapelőtt megkaptam a bizonyítványom... Sikerült teljesítenem a 10. évfolyamot :D Nehéz és fárasztó volt, de vége :) Köszönöm az előző fejezethez érkezett 6 kommentárt - ~Zsófi, ♣Free♣, lilikee, Larry Hockey, Anne Becky és Mag Megy: Üdvözöllek az olvasók között! Örülök, hogy tetszik a történet :) Köszönöm, hogy írtál! ♥ -, a 14 pipát és a 31.000 megtekintést ♥! Lassan, de biztosan lesznek ugrások az időben és egyéb finomságok is :) De nem lövöm le a poént :3 Jó olvasást és pihenésben gazdag szünetet kívánok mindenkinek ♥! U.i.: A fejezetben elhangzó dalt nem Liam írta! Pusszpáá evribádii,
Macy

*.*.*.*.*.*

Torn (Glee version)

{Louis}

Köszönésképp biccentett egyet s elmosolyodott. Utoljára akkor láttam ezt a mosolyát, amikor megismerkedtünk. Egy pillanatra megszédültem a rám törő emlékektől. Első buli... Első csók... Első együttlét... Fájdalmas szakítás... Harry megcirógatta asztalon pihenő kezemet. Tekintetem elkaptam Dylan-ről s a göndör hajú fiúra összpontosítottam.
- Jól vagy? - kérdezte és közben hüvelykujjával körözött kézfejemen. Aprót bólintottam, majd szabad kezemmel a vizemért nyúltam. Nagyokat kortyoltam a hűsítő nedűből, hátha megnyugtat egy picit. - Biztos?
- Csak meglepődtem, hogy itt látom őt és a menyasszonyát - motyogtam egy hamiskás mosolyt arcomra erőltetve. Számat megtörölve álltam fel helyemről. - Mindjárt jövök.
Sietősen a férfi mosdó felé vettem az irányt, hogy végre könnyíthessek magamon. Lehunyt szemmel próbáltam elterelni a gondolataimat az exemről, de valahogy nem ment. Összerezzentem, amikor kinyílt a mosdó ajtaja. Alsó ajkamba haraptam, amikor Dylan mellém állt. Rekedtesen elnevette magát.
- Micsoda véletlen, hogy találkozunk... Nem? - csatolta ki övét, aztán felszisszent. Akaratlanul is ölére pillantottam. Férfiassága valósággal lüktetett kezében. Te-jó-ég! Hogy tud ekkora merevedéssel közlekedni? A fiú torokköszörülésére kaptam fel a fejem. - A húgod semmit sem változott. Ugyanúgy a pokolra kíván, ahogy régen is tette. De, legalább annyit megtudtam, hogy új kapcsolatod van.
- Igen. Harry és én nagyon jól kijövünk egymással - mondtam s közben felhúztam a sliccem. A mosdóhoz lépve a fenekemen éreztem Dylan tekintetét. - Rengeteget vagyunk együtt. A munkája most azonban egy hétre Los Angelesbe szólítja...
- Örülök, hogy sikerült továbblépned - mosolygott, aztán megigazította a nadrágját és odajött hozzám. Megmosta a kezét és miután megszárította a kézszárító alatt, nekidőlt a csempének. Felvontam a szemöldököm. Mit akarhat? - Furdalja az oldalam a kíváncsiság... Az ágyban ugyanolyan heves és kiéhezett vagy, mint amikor velem jártál?
- Mégis micsoda kérdés ez? - horkantottam fel. A fiú mosolya még szélesebb lett. - Én sem vájkálok a szexuális életedben és nem is akarok!
- Csak egy ártatlan kérdés volt, Lou... - lökte el magát a faltól és a hátam mögé lépett. Szinte észrevétlenül futtatta végig ujjait az oldalamon. Felmordultam. Lehelete csiklandozta a fülem. - Szóval? Milyen a szex az új fiúddal?
Ekkor csapódott ki az ajtó. Haz szemei rögtön Dylan kezén állapodtak meg, mely a derekamon pihent. Azonnal elléptem exemtől és odasiettem a göndörkéhez. Kezei ökölbe szorulva remegtek a dühtől, a levegőt szaporán vette.
- Mit csináltál Louis-val? - kérdezte rekedtesen D-től, aki rám nézett. Hazza közelebb ment hozzá. - Nem hallottad, amit mondtam? Mit-csináltál-vele?
- Csak beszélgetni próbáltam... Egy ujjal sem értem hozzá - mondta a rosszfiús külsővel hódító srác. Vacsorapartnerem egy „Én nem úgy láttam” felhorkantással megütötte Dylan-t, aki megtántorodott. Harry nem intézte el ennyivel. Jó néhány ütést mért a vőlegény arcára, aki megpróbálta kivédeni az ütéseket. - Louis... Segíts...!
Szemeimet ellepték a könnyek. Ott álltam egy helyben és csak néztem, hogy a volt barátomat péppé veri az új. Sosem gondoltam volna, hogy Haz ennyire harcias.
- Soha többet nem akarlak a közelében látni, világos? - lökte a földre a már-már vért köpködő D-t, majd mint aki jól végezte a dolgát, kezet mosott és egy puszit lehelt a homlokomra. - Menjünk, kis csillag!
- Erre igazán nem lett volna szükség... - szólaltam meg, miután Harry kifizette a vacsorát és kimentünk a terepjáróhoz. Tekintete még mindig ködös volt a dühtől. Fújtatva beindította a motort s erősen rálépett a gázra. A combjára simítottam a kezem és megszorítottam egy picit. - Bízz bennem, oké? Nem történt semmi a mosdóban.
- Azért ölelgetett, ugye? Ha nem nyitok rátok, biztosan ledugta volna nyelvét a torkodon - sistergett és a kormányra csapott. - A picsába is! Csak meg akarlak óvni a fájdalomtól, Louis... Ez olyan rossz dolog?
- Éppen ellenkezőleg - hajoltam arcához és megpusziltam. - Édes vagy, hogy ennyire törődsz velem. Köszönöm.
Csak egy pillanatra szakította el tekintetét az útról, hogy megcsókolhasson. Mosolyogva s gyorsan viszonoztam, majd összekulcsoltam ujjainkat. Remélem, Dylan hamar elfelejti a történteket és nem tesz a göndörke ellen feljelentést.

Egy héttel később; Portsmouth / Hayling Golf Klub

Mivel magamra vállaltam a sofőr szerepét, ezért jó néhány órán keresztül és még a kompon is hallgatnom kellett a fiúk horkolását. Liam és Zayn a hátsóülésen, míg Niall mellettem húzta a lóbőrt. Annyiból örültem, hogy legalább elmerülhettem a gondolataimba, melyek csak Harry körül forogtak. Minden nap beszéltünk telefonon s esténként webkamerán is elcsíptük a másikat. Látványosan barnult egy keveset, ami még dögösebbé tette.
Amikor átértünk a Lock Lake-n, a srácok egy emberként kezdtek el éledezni.
- Kellemes délutánt, álomszuszékok! Hogy fogtok így, kótyagosan golfozni? Vagy a nyaralóban fogunk egész nap dekkolni? - néztem a belső visszapillantóba. Z a vőlegénye nyakába fúrta arcát, Li pedig megrántotta a vállát. A szöszi az ölében pihenő szatyorban kotorászott. Egy diadalittas mosoly kíséretében kihámozta a fóliából a szendvicset és jóízűen enni kezdett. Megráztam a fejem. - Az egyik úgy eszik, mintha egy évig nem jutott volna ételhez, a másik meg úgy alszik, mint akit agyonvertek.
- Dugulj már el egy fél percre, Boo! - dörmögte Payno bőrébe a fekete szépfiú. Megforgattam a szemem s leparkoltam a golfpálya parkolójában. Amikor kiszálltunk a kocsiból, nyújtóztunk egy sort és a cuccainkat magunkhoz véve elindultunk a recepcióhoz. Zayn felsóhajtott. - Én elhúzok vécére!
Sietősen megcsókolta Liam-t, majd el is tűnt a szemünk elől. A recepciós Ni kezébe nyomta az öltözőkulcsot és jó szórakozást kívánt. Miután átöltöztünk, kimentünk a golfkocsikhoz.
- Majd én vezetek - pattant be a volán mögé az ír srác, én pedig mellé ültem. Külön bejáratú galambocskáink a hátunk mögött duruzsoltak úgy, hogy nem értettem egy szavukat se. A csók okozta cuppanásokat tisztán hallottam azonban. Az első lyukhoz érve mindenki magához vette az ütőkészletét. Niall végigfuttatta rajtunk a tekintetét. - Ki kezd?

***

Este már a portsmouth-i nyaraló kertjében melegedtünk a tábortűznél. Niall elhozta a gitárját is, így énekeltünk és összehoztunk egy-két saját szerzeményt is. Igaz, Leeyum az egyiket már régebben papírra vetette.

- Felosztottam köztetek a sorokat... - mondta mosolyogva, majd a kezembe nyomott egy lapot. Elkerekedett a szemem Harry neve láttán. Payno felkuncogott. - Hasonló reakcióra számítottam. Nemrégiben felvettem a kapcsolatot a fiúddal és örömmel vállalta, hogy felénekli a második versszakot.

- F-felénekli? - most már tényleg nem értettem, miről van szó. Li bólintott. Mi a fene folyik itt? - Szóval stúdióba akarsz rohanni ezzel a számmal?

- Remek lehetőség lenne számunkra. Gondolj bele, a fellépéseink nemcsak táncolásból, hanem éneklésből is állhatnának - mosolya valósággal fülig ért. Néhány percnyi hezitálás után biccentettem egyet. - Szuper! Akkor kezdjük!

Ni maga elé vette a saját lapját és gitározni kezdett. Mindössze pár másodperc volt, nekem azonnal elnyerte a tetszésem.

- Once in a lifetime, it's just right... We made no mistakes... Not even a landslide or riptide... Could take it all away... - alighogy Liam befejezte a szólóját, egy kéz simult a vállamra. Ijedten néztem fel, ám amikor megláttam a hatalmas mancs tulajdonosát, megdobbant a szívem és elmosolyodtam. Szívdöglesztő vigyorral az arcán ült le mellém s karolta át a derekam. Fejemet a vállára hajtottam és úgy hallgattam gyönyörű hangját. Szavakba nem tudtam volna önteni, mennyire örültem Harry jelenlétének. Pillangóim őrülten repkedtek a hasamban. - Somehow it feels like nothing has changed, right now my heart is beating the same... Out loud someone's calling my name...
- It sounds like you... When I close my eyes... All the stars align... And you are by my side... You are by my side... - énekltük mind az öten a refrént, majd a papírra pillantottam s egyedül folytattam. - Once in a lifetime, it's just right... That we are always safe...
- Not even the bad guys in the dark night... Could take it all away... - énekelte Niall, aztán megint én voltam soron. - Somehow it feels like nothing has changed, right now my heart is beating the same...
Ni gyermeki könnyedséggel dalolt és gitározott közben, mi pedig a refrént mantráztuk. A számot Li fejezte be. Miután a szöszi maga mellé rakta a hangszerét, nekiláttunk az evésnek.
- Honnan tudtad, hogy itt vagyunk? - kérdeztem két falat között a göndörkét, aki inkább engem tüntetett ki a figyelmével, mintsem az ételt. Futólag Zayn vőlegényére nézett, nekem pedig összeállt a kép. - Payno, szép kis barát vagy! Miért titkolóztál?
- Meg akartalak lepni, kis csillag - hajolt Hazza a nyakamhoz és egy puszit lehelt bőrömre. Ujjait a csípőmbe fúrva vont még közelebb magához. Ajkaink mindössze pár percre érintették egymást, mert a fiúk vigyorogva húzogatták a szemöldöküket. Megforgattam a szemem, Haz pedig beletúrt a hajamba. - Hiányoztál.
- Te is nekem - mosolyogtam, miközben végigsimítottam a mellkasán. Felsőtestét egy flamingós ing fedte, ami alig volt begombolva. Izmai megrándultak érintésemre. - Sikerült a megbeszélés?
Az este hátralevő részét végigbeszélgettük. Miután jó éjszakát kívántunk a fiúknak - Niall a kanapén fetrengett a tv előtt, Z pedig a szobájuk ajtajának kilincsére függesztette ki a „Ne zavarj!” táblát -, lezuhanyoztunk és bebújtunk a takaró alá.
- Szép álmokat, kis csillag! - duruzsolta fülembe Harry, miközben a hátamhoz simult. Ágyéka a fenekemhez feszült, amitől felsóhajtottam. - Mi az?
- Csak eszembe jutott valami - simítottam hasamon pihenő kezére az enyémet. - Jó éjt, Hazza!